Hol tart a két javaslat?
A kormány október 27-én nyújtotta be a parlamentnek a vagyonadóról szóló T/930. számú törvényjavaslatot és a több törvényből álló őszi adócsomagot, amelynek része a kiköltözési adó. A vagyonadó általános vitája november 3-án volt. November 11-én a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 58 pontos módosító javaslatot nyújtott be, amely az alapkoncepciót nem érinti, de az értékelési szabályokat több helyen átírja.
A legfontosabb változás az időzítés. Az eredeti szöveg december 15-i hatálybalépéssel számolt, a módosító szerint viszont a törvény a kihirdetését követő 31. napon lépne hatályba. Az Index által megkérdezett adószakértő szerint ha a kihirdetés november 30. utánra csúszik, az első adóév 2027 lesz, és az első befizetés 2028. augusztus 31-re tolódik. A zárószavazás időpontja egyelőre nem ismert. A kiköltözési adót a javaslat szerint 2027. január 1-jétől alkalmaznák.
Vagyonadó: a kripto is bekerül az adóalapba
A vagyonadót az a magánszemély fizetné, akinek a nettó vagyona, vagyis a tartozások levonása utáni értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, és csak az e fölötti részre. Az adó mértéke 1 százalék, a legnagyobb vagyonoknál 1,5 százalék; a módosító ezt a felső sávot 100 milliárd helyett 99 milliárd forint fölött kezdené. A vagyonelemek között a javaslat kifejezetten nevesíti a kriptoeszközt, a fogalmat pedig a személyijövedelemadó-törvényből veszi át.
A belföldi illetőségű magánszemélyeknél a hazai és a külföldi vagyon is beszámít, a nem belföldi illetőségűeknél csak meghatározott magyarországi vagyonelemek, például az ingatlanok; a tervezet felsorolásában a kriptoeszköz ebben a körben nem szerepel. Belföldi illetőségűnek számíthat az itthoni lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, ha nem élt legalább tíz évig külföldön. Az adót a tárgyévet követő év augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni, a NAV pedig legfeljebb 12, kivételesen 24 hónapos halasztást vagy részletfizetést engedélyezhetne.
A kormány becslése szerint nagyjából 15 ezer embert érintene. Egy egyszerű példa: 1,5 milliárd forintos nettó vagyonnál az adóalap 500 millió forint, az éves adó 5 millió forint.
Hogyan értékelnék a kriptót?
A tervezet szerint a kriptoeszköz értéke a tárgyév utolsó napján tartott mennyiség és egy olyan kereskedési platform aznapi záróárfolyamának szorzata, ahol az eszközzel független felek között rendszeresen kereskednek. Ha ilyen árfolyam nincs, a hitelt érdemlően igazolt szokásos piaci érték számít. A tőzsdei részvényekkel ellentétben itt nincs átlagolás: a szilveszteri árfolyam egy az egyben számít. Ha 2 milliárd forintnyi kriptód értéke az év végén 10 százalékot mozdul, az 2 millió forint adókülönbséget jelent.
A Cryptofalka által idézett szakértői elemzés szerint érdemes rögzíteni, melyik platform árfolyamát használod, mert a záróárak tőzsdénként eltérhetnek. A szabályozott szolgáltatóknál tartott kriptóról a NAV a DAC8 alapján 2027-től adatokat is kap, az önálló tárcákban tartott eszközökre ez nem terjed ki, ott a saját nyilvántartásod számít. Az adót forintban kell megfizetni; ha ehhez kriptót adsz el, a realizált nyereség után a szokásos 15 százalékos személyi jövedelemadó is megjelenik.
Kiköltözési adó: adó eladás nélkül
A kiköltözési adó a felhalmozott, de nem realizált nyereséget adóztatná, ha valaki megszünteti magyar adóügyi illetőségét. Azt érintené, aki az előző tíz adóévből legalább ötben magyar illetőségű volt, és akinek az érintett vagyonelemei együtt meghaladják az 500 millió forintot, vagy aki legalább 250 millió forint értékű cégben legalább 20 százalékos részesedéssel rendelkezik. További feltétel, hogy Magyarország elveszítse vagy csak részben gyakorolhassa a jövőbeli adóztatás jogát.
A vagyonelemek között a részvények, az üzleti részesedések és a befektetési jegyek mellett a kriptoeszközök is szerepelnek, a készpénz és a bankbetét viszont nem. Az adóalap egy vélelmezett eladás: a távozás előtti napi piaci érték és az igazolt beszerzési ár különbsége, amelyet más eszközök veszteségével nem lehet csökkenteni. Az adó mértéke a szokásos 15 százalékos szja. A Bitcoin Bázis példája szerint ha valaki 300 millió forintért vett bitcoint, amely a távozáskor 600 millió forintot ér, akár 45 millió forint adót is fizethet. Aki uniós vagy EGT-államba költözik, kamatmentesen halaszthatja a fizetést, éves adatszolgáltatás mellett; aki az unión kívülre, annak a következő bevallással kell megfizetnie.
Európai kitekintés és a vita két oldala
A kriptós kiköltözési adó máshol is napirenden van. Franciaországban a Nemzetgyűlés október 30-án két olyan módosítót is elutasított, amely a kriptó nem realizált nyereségét adóztatta volna külföldre költözéskor; az egyik a 800 ezer euró fölötti kriptovagyonra vonatkozott volna.
A kormány érvelése szerint a vagyonadó célja a közteherviselés „igazságosabbá tétele”, a kiköltözési adó pedig a vagyon külföldre vitelét fékezné. A kritikusok szerint viszont a kriptónál különösen nehéz az értékelés, az év végi árfolyam véletlenszerű ingadozása torzíthatja az adóalapot, a forintban fizetendő adó likviditási gondot okozhat, és a szabályok a tőke elvándorlását is ösztönözhetik.
Mit érdemes most tenned?
Ha a vagyonod messze a küszöbök alatt van, a két javaslat nem érint, a kriptós jövedelmedre továbbra is a 15 százalékos szja vonatkozik. Ha a küszöbök közelében vagy, tedd rendbe a beszerzési árakat igazoló dokumentumokat, és kövesd a végleges szöveget. Összetett helyzetben kérd ki adószakértő véleményét.
Források: Index: a T/930/2. számú módosító; Index: a vagyonadó módosítása; A vagyonadó tervezete (kormany.hu); KPMG Taxalert; Vagyontervezes.hu; Bitcoin Bázis; Kriptoworld; Cryptofalka; crypto.news: Franciaország.
