Miért fontos a légtömörség?

Sokszor hallottál már a légtömörségről, de nem igazán érted? Egy épület megfelelő légtömörsége az egyik legfontosabb cél, amit érdemes elérni építés közben, ha fontos az épület energia felhasználásának a hatékonysága, márpedig megfelelő légtömörség nélkül ez nem fog menni.

Az épület légtömörsége pontosan azt jelenti, amit olvasol, légtömör, vagy is nem szellőzik, nem huzatos, ezáltal például télen nem tud hűlni a bent előállított meleg levegő.

Miért fontos ez?

• Azért, mert semmit se ér 30cm hőszigetelést a homlokzaton, ha szakszerűtlenül van felragasztva és mögé tud jutni a hideg levegő, ami betud jutni az épületbe mert nem légtömör.
• Hiába veszel drága minőségi 90mm három rétegű melegperemes nyílászárót, ha a beépítési hézag nem légtömör és beengedi a hideg levegőt az épületbe.
• Hiába teszel 40cm kőzetgyapotot a födémre, ha az nem résmentes, nem megfelelő a párazáró fólia vagy is nem légtömör a födém és beengedi a hideg levegőt az épületbe.

Meg kell akadályozni, hogy az épületen rések, lyukak legyenek. Nagyon fontos a szakszerű párazárás elkészítése is.

Sokan szokták kérdezni szerintem megéri-e a RAL szalagos nyílászáró beépítés? Azt szoktam erre mondani, hogy maga a RAl szalagos beépítés egy nagyon jó megoldás, de ez is csak rendszerben működik, önmagában csak a RAL szalag nem sokat ér, ha máshol hibás a párazárás, rések vannak az épületen. Rendszerben kell gondolkodni, minden szerkezeti elemnél el kell érni, hogy légtömör legyen, ez már megéri a z árát mert bőven megtérül.

Honnan tudod meg, hogy nem megfelelő az épületed légtömörsége?

Egyszerűen, nagyon rossz a hőérzet az épületben. Lehet, hogy a termosztát 23fokot mutat, de te fázol a kanapén ülve mert a melletted lévő konnektorból jön be a hideg. Eszedbe sem jut, hogy szelel a dugalj csak egyszerűen vacogsz a 23 fokban.

Vagy folyamatosan bekapcsol a termosztát mert gyorsan hűl az épület. Minden termosztáton van egy jel, ami azt mutatja, hogy most éppen kéri a "kazántól", hogy melegítsen vagy ne. Ez általában egy radiátor ikonja. Érdemes nézni milyen gyakran mutatja a termosztát.

Ha csak egy részén oldjuk meg az az épület légtömörségét akkor az olyan mintha télen lehúzott cipzárral közlekedünk az utcán, nem fagyunk meg, de fázni fogunk!

Persze a rossz hőérzet lehet egy hibásan kivitelezett hőszigeteléstől is amikor az egész fal sugározza a hideget, de érdemes alaposan átnézni az épület sarkalatos pontjait mert ha orvosolni tudjuk a problémát azonnal érezni fogjuk a javulás hatását!

De vegyük is sorra hol mire kell ügyelni ahhoz, hogy megfelelően készüljön el a légtömörség. Hogyan is lesz az épület légtömörsége mindenhol szakszerűen megoldva, vagy ha már elkészült az épület, hol és hogyan keressük a hibákat a jobb hőérzet érdekében!

Építés közben ezekre kell nagyon ügyelni, ha nem szeretnénk fázni 23 fokban:

Alapszabály, ha nagy figyelmet fordítunk a megfelelő párazárás kialakítására akkor a légtömörség is jelentősen javulni fog! A két feladat két különböző probléma kiküszöbölése miatt szükséges, de egymást kisegítik, két legyet egy csapásra effektus.

A hibás párafékezés is nagyon sok gondot tud okozni, de később még olvasni fogsz erről könyvemben mert egy nagyon fontos feladat építés közben.

Padlószerkezet:

Kezdjük is a legelején, az alapozásnál. Igen jól olvasod, már a padlónál is oda kell figyelni a megfelelő légtömörség kialakításra, de mivel itt nincs légmozgás nagyon könnyen megoldható. Az aljzat bitumenes vízszigetelése tökéletesen ellátja a talaj felőli légtömörség kialakítását mind amellett, hogy a párazárás feladatát is ellátja egyben. Már itt is jól látható, hogy a párazárás és a légtömörség szinte együtt dolgozik, mint két munkatárs egymást kisegítik.

Homlokzati fal:

Következő épületrész, ahol fontos a megfelelő légtömörség kialakítása az a homlokzati falazat. Mindegy milyen falazatot alkalmazunk, mindegy milyen anyagból épül a lényeg, hogy résmentes legyen. Kevesen tudják, hogy téglafal esetén a hőátbocsátási tényező megállapításánál a gyártó kétoldali vakolással számol, vagyis kívül is le kell vakolni a téglafalat.

Miért kell kívül is vakolni a téglafalat? Nem azért, hogy szép sima, egyenes legyen kívül is, hanem azért, hogy légtömör legyen. Régen a 90-es évekig a téglákat habarcskitöltéssel rakták egymás mellé vagy is résmentesen falaztak. A mai téglák már nútféderes csatlakozással vannak kialakítva így egymás mellé szorítva sem légtömör a csatlakozásuk mert nincs köztük tömítőanyag. Éppen ezért, hogy megfelelő legyen a téglafal légtömörsége le kell vakolni, de ha nem akarunk vakolni minimum ki kell fugázni, az összes csatlakozást résmentesen tömíteni kell. Ugyanez vonatkozik az Ytongfalra is, kenjük ki az illesztéseket. Ezzel egyébként jelentősen növeljük a párafékezését is a falnak, de erről majd egy másik fejezetben….

Egy könnyűszerkezetes épületnél sokkal nehezebb elérni a megfelelő légtömörséget mert sok-sok rétegből tevődik össze a falszerkezet. Ennél a falazatnál nagyon fontos a faanyag védelem miatt a szakszerű párazárás kialakítása, sokkal nagyobb figyelmet igényel, mint a légtömörség, de mivel a két feladat kéz a kézben jár, ha odafigyelünk a párazárásra akkor a légtömörség is teljesen jó lesz. Itt látszik a legjobban a két legyet egy csapásra effektus….

Födémszerkezet:

Ennél az épületszerkezetnél talán mondhatom, hogy a legkönnyebb dolgunk lesz. Az esetek többségében betonfödémeket terveznek az épületekre értem ez alatt, hogy betonnal van lezárva a födém teteje még a gerendás födémek esetében is.

Mivel a beton folyós állapotba kerül bedolgozásra, nehezen lehet bele réseket kialakítani. Igaz láttam már csodákat, de ezeket a kivitelezőket inkább hagyjuk, nekik hiába mondanál bármit a légtömörségről csak pislognának, mint hal a szatyorban.

Na de tételezzük fel, hogy szakszerű a betonozás nem keletkezik rés és akkor megfelelően légtömör lesz a födémünk is.

Fafödém. A fafödém esetében ugyanaz a helyzet, mint a könnyűszerkezetes homlokzati falnál, itt is nagyon nagy figyelmet kell szentelni a szakszerű párazárásra és akkor itt is rendben lesz a légtömörség.

Homlokzati nyílászárók:

Na itt nagyon könnyen el lehet rontani a légtömörséget és az esetek 80%-ban el is van rontva mert senki sem figyel rá!

A nyílászáró beépítési vonalára kell nagyon figyelni. Ide kerül a purhab, ami nagyon jó tömítő anyag, de szinte nulla a párapékező képessége, ami azt is jelenti egyben, hogy ha nincs megvédve akkor bizony "szelelni" fog vagy is nem lesz légtömör a beépítés. A megfelelő védelmét több anyaggal is elérhetjük például a RAL szalagos beépítéssel. Ha a pénztárcánk ezt nem teszi lehetővé akkor kenjük át kültéren is alkalmazható kenhető vízszigeteléssel, így lesz egy párazáró rétegünk, ami egyben a megfelelő légtömörséget is biztosítja.

Körbe is értünk, most már résmentes az épület homlokzata, azonban számos olyan hely lehet még, ahol kárba veszhet az eddigi munkánk, he a nem figyelünk oda. Ilyen pontok lehetnek a faláttörések, a gépészeti vagy elektromos falátvezetések.

Példa: Kell egy lámpakiállás a bejárati ajtó fölé, átfúrja a villanyszerelő a homlokzati falat, beépíti a csövet, belehúzza a vezetéket és felszereli a lámpát. Ez az építkezések 98%-ban így történik! Azonban, ha nem tömíti a csövet a vezeték körül simán előfordulhat, hogy nagy szél esetében, ha van egy kis rés a lámpatest és a homlokzati fal között, hogy a szél befúj a villanycsövön keresztül és huzatot érezhetünk a kapcsoló környékén. Nem értjük miért ilyen rossz a hőérzet. Most sokan legyinthetnek, hogy ez badarság, de én álltam már ilyen huzatos kapcsoló mellett és éreztem a rossz hőérzetet.

A legfontosabb a fenti csomópontok részletezésén felül, hogy ha az épület külső felületénél odafigyelünk, hogy ne legyenek tömítetlen rések, lyukak akkor megfelelő lesz az épület légtömörsége is!

Hogyan vizsgáljuk meg a megfelelő légtömörséget a már elkészült épületben?

Az egyik legegyszerűbb módszer, hogy kiderítsük mennyire huzatos az épület, ha becsukunk minden ablakot, lekapcsolunk minden olyan gépet, berendezést, ami légmozgást kelthet (ventilátor, klíma, elszívó a konyhában vagy a wc-ben stb.) és egy meggyújtott gyertyával nagyon lassan végig pásztázzuk azokat a területeket, ahol rossz hőérzetet tapasztalunk. Ilyen pontok lehetnek az elektromos szerelvények, kapcsolók, konnektorok, lámpák, de alaposan vizsgáljuk meg a nyílászárók széleit is. Itt akár egy rossz ablakbeállítás is okozhat problémát.

Megoldások problémák esetén:

Ha elkezd lobogni a láng egy konnektor vagy kapcsoló elött akkor hívni kell egy villanyszerelőt, aki kiszedi a szerelvényeket és tömíti a csöveket. Ez egy gyors megoldás azonban a problémát még nem szünteti meg teljesen, Attól, hogy a lakótérben eltömítitek a cső végét attól még a csőben hideg levegő lesz és hűteni fogja a falat. Megszüntetni csak a külső oldali lyuk megszüntetésével lehet, azonban a külső hiba forrásának a megtalálása nem lesz könnyű feladat. A legegyszerűbben hőkamerával lehet megkeresni a lyukat, de ehhez azért jelentős hőmérséklet különbségnek kell lennie a kinti és a benti hőmérsékletek között. Nyáron nem fog menni.

Ha elkezd lobogni a láng egy nyílászáró előtt, akkor több probléma is felmerülhet. Az egyik hiba, ami miatt huzatot érezhetünk, hogy nem zár rendesen az ablakszárny a tokra. Itt is rés van és mondhatjuk, hogy nem légtömör, de persze ezt nem tömítéssel, hanem megfelelő ablakbeállítással tudjuk orvosolni. Kell hozzá egy kis kézügyesség meg egy imbuszkulcs.

A másik hiba, ami miatt loboghat a láng az ablak széleinél, amit már feljebb is leírtam a hibás ablakbeépítés mert nem lett tömítve a purhab. Ezt utólag már sokkal nehezebb megoldani főleg, ha már megkapta a nemesvakolatot az épület. Ha belül látunk repedést az ablakkáva és az ablaktok között tömítsük ki festhető akryllal. Kívül is ugyanígy járjunk el repedés vagy rés esetén csak itt már használjunk színtelen neutrális szilikont a tömítéshez.

Persze mondanom sem kell csak óvatosan a lánggal, mert ha felgyújtjuk a házat, nagyobb gondunk is lesz, mint az épület rossz hőérzete! 😊 Kiválthatjuk a lángot egy darab wc papír csíkkal is!

A lényeg, hogy minden külső lyukat, rést tömítsünk el, hogy megakadályozzuk a légmozgást az épület szerkezetében. Ha kell szereljük le az összes kültéri elektromos szerelvényt és tömítsük el a csöveket neutrális szilikonnal.

A megfelelő légtömörség elérése nem hatalmas szakértelmet, hanem inkább nagy odafigyelést igényel!