Fújt cellulóz szigetelés - Gyakran Ismételt Kérdések
Ha a fent leírt információk után még mindig maradt megválaszolatlan kérdése a fújt szigeteléssel kapcsolatban, érdemes körülnézni a gyakran ismételt kérdések és válaszok között.
1. Miért kell vízszintes födémnél min 20-30cm vastagság?
Minden gyártó ad egy hőtechnikai információt a termékeiről. A cellulóz gyártók egy bizonyos elért tömörségre adják a hőtechnikai teljesítményét az anyagnak. A cellulózt önmagában nem lehet tömöríteni ezért a saját önsúlya miatt elért tömörséget veszik alapul. 10cm vastag vízszintesen kifújt cellulóz önsúlya nem alkalmas a kívánt tömörség eléréséhez ezért írják elő vízszintes födém esetében a min 20-30cm vastagságot.
2. Milyen messzire lehet betolni egy üregbe a csövet amivel fújunk?
Sokszor keresnek meg lakott tetőtér ferde síkjának kifújásával. Sajnos előfordul hogy se bentről se kívülről nem lehet fújni, ezért csak a padlástér felől a szarufaközökben letova kellene kifújnunk a mezőket. A cső egy merev 75mm vastag műanyag cső amit tekercsben szállítunk. Ha elkezdjük lefelé tolni a mezőben akkor elég hamar elkezd befordulni a cső mert a tekercsben felvett formát akarja újra elérni. kb 1,5-2m tudjuk letolni, ha megfelelően üreges a mező.
3. Egy tetőtér ferde részét is belehet fújni úgy, hogy van benne régi szigetelés?
Ez sok mindentől függ. Egy összeesett üveggyapot vagy egy vékony kőzetgyapot nem ad megfelelő hőszigetelést ezt érzik is a megrendelők és úgy gondolják egy befújt szigetelés mindent megold. Ferde résznél is fontos a megfelelő vastagság elérése. Egy régi tetőtér beépítésénél általában max. 20cm vastag rétegrenddel számoltak. Ha ebbe a 20cm üregbe van egy 10cm összeesett, gyakran az aljába összecsúszott szálas szigetelés, akkor nehezen tudjuk szakszerűen kifújni mert nem marad elég hely. Ha a gyapot mellett marad kb 10cm rés akkor a fújás közben hamar elakadhat, feltorlódhat a cellulóz és üreges, hibás lesz a befújás. Egyetlen jó megoldás van erre a problémára, hogy a régi szálas szigetelést ki kell szedni hogy egy üres mezőt tudjunk fújni. Csak ebben az esetben tudjuk garantálni, hogy a cellulóz bejut az összes résbe.
4. Milyen hőmérséklet mellet lehet elvégezni a befújást?
A gép semmit sem kever a cellulózhoz, csupán csak fellazítja azt és levegővel befújja a csövön keresztül a munkaterületre. Szinte bármilyen hőmérsékleti viszonyok között ellehet végezni a fújást.
5. Az egészségre káros anyag a cellulóz?
A feldolgozott cellulóz ugyan nem ehető, de egyáltalán nem káros, nem ártalmas az emberre vagy az állatra.
6. Éghető anyag a cellulóz, hiszen papírból van?
Magát a cellulóz hőszigetelő anyagot újrahasznosított papírlapokból, újságokból állítják elő, darálással, különleges technológiával apró kis papírpelyheket készítenek belőle ami önmagában éghető anyag lenne, de, bórsavat és magnéziumszulfátot adnak hozzá így válik tűzállóvá, ellenáll a penésznek és a rágcsálóknak.
7. Mennyi időt vesz igénybe egy fújás?
Maga a fújás egy nagyon gyors folymat a legtöbb munkát még aznap befejezik a kollégák. Ha megfelelőek a körülmények egy nap kb 300m2 tudnak befújni 30cm vastagságban.
8. Mennyi idő alatt lehet majd érezni a hatását?
A válasz egyértelmű: azonnal :)) Nincs kötési vagy száradási idő. Olyan, mint amikor felveszünk egy kabátot szinte azonnal elmúlik a hidegérzet.
9. Járható a cellulóz?
A cellulóz anyaga kifújás után a vattához hasonlítható. Rajta nem tudnak járni, de benne igen, csak meg kell védeni a lábunkat mert belemegy a cipőbe. Ha mindenképp bele kell menni érdemes gumicsizmát húzni és elegyengetni magunk után ahogy jövünk ki belőle. A járó vagy pakolós felülethez építeni kell egy fa vázszerkezetet, amit fújás után beburkolhatnak pl ritkított deszkázattal.
10. Mitől jobb mint egy hagyományos üveggyapot?
A fújt cellulóz hőszigetelés legnagyobb előnye, hogy a befújás által folytatólagos, homogén, egybefüggő, résmentes felület hoz létre. A fújás viszonylag nagy légnyomással történik ezáltal bejut a legapróbb résekbe is, így biztosítja a tökéletes hőszigetelést.
A gyapotokat tekercsben vagy táblákban árusítják, vagyis darabokból kell egymás mellé illeszteni. Az üvegszál száll a levegőben, szúr ezért nagyon kellemetlen vele dolgozni. Sok helyen pl a koszorúnál, ahol már nagyon lapos a tető nem is lehet rendesen hozzáférni a területhez csak hasalva ezért senki sem tudja szakszerűen beépíteni ráadásul nem is látszik mennyire sikerült a résmentes fektetése a gyapotnak. Elég egy apró rés, amin keresztül átjut a lakótér felől áramló meleg levegő, ami találkozik a rés miatt a padláson lévő hideg levegővel. A különböző hőmérsékletű levegőben a két különböző páranyomás kiegyenlíti egymást, létrejön a harmatpont, kicsapódik a pára, ami károsítja a hőszigetelést és a körülötte lévő faszerkezeteket. A vizes hőszigetelésnek jelentősen romlik a hőszigetelő tudása. Gyakran már a hőszigetelés alatt vizesedik a rések miatt, amit nem is látunk. Azt hisszük minden rendben van pedig jelentős a hővesztesége az épületnek, kellemetlen a hőérzet a lakótérben a folyamatosan hűlő födém miatt.
Ilyen probléma egy szakszerűen kifújt cellulóz esetében egyszerűen fizikailag lehetetlen mert garantáltan résmentes felületet hozunk létre vele.