Miért fontos a légtömörség?

Az épület szakszerű párazárása nagyon fontos feladat. A kialakítása nagy figyelmet és szakértelmet igényel. Nagyon fontos, hogy a megfelelő anyagokat a megfelelő helyen kell alkalmazni különben hiába költünk rá sok-sok pénzt, nem fog megfelelően működni.

Fogalmak:

Pára - gázhalmazállapotú víz

Harmatpont kondenzálódás - gázhalmazból cseppfolyós állapotúvá alakul át a pára

Kondenzálódás – páralecsapódás

SD érték – az anyagok párával szembeni ellenállása

Mi az az SD érték és miért fontos?

Az SD érték az adott építőanyag a párával szembeni ellenállását mutatja meg. Minél magasabb ez az érték annál ellenállóbb az anyag a párával szemben.

Néhány példa:

• gipszkartonnak 0,10m
• üveggyapot 0,3m
• OSB lapnak 2,0m
• EPS 10,0m
• XPS 20,0m

Párazárás vagy párafékezés?

Az építőipari termékek közül két anyag van, amiről elmondható, hogy párazáró. Ez a fém és az üveg. Minden más csak párafékező, de nem párazáró.

Miért kell a párát fékezni?

Az épületben tartózkodó emberek folyamatosan párát termelnek. Egy átlag felnőtt naponta kb 3L párát juttat a levegőbe, lélegzik, mos, fürdik stb. Ezt a termelt párát kell megakadályozni, hogy bejusson a szerkezetbe.

Mi az a páravándorlás?

A benti meleg levegő és a kinti hideg levegő között páranyomás különbség van és a két páranyomás próbálja kiegyenlíteni egymást úgy, hogy a benti páranyomás próbál eljutni a kinti páranyomásig. Itt jön képbe a párafékezés mert a benti páranyomás a szerkezeteken keresztül próbál eljutni a kinti páranyomásig. Ha útközben nem fékezzük le akkor el tud jutni a kinti páranyomásig és ha nagy a hőmérséklet különbség köztük akkor létrejön a harmatpont, kicsapódik a levegő vízgőz tartalma. Ez a folyamat súlyos károsodást tud okozni a faszerkezetekben a hőszigetelésekben.

Penész:

A penész akkor jelenik meg a felületeken, ha a levegő páratartalma legalább 72 órán át folyamatosan 75% felett van.Nem kell, hogy folyjon a víz elég, ha a falak hideg részein, parányi üregekben apró vízrészecskék tartósan jelen vannak.

Helyes párazfékezés:

Nagyon fontos, hogy folytatólagos legyen a párafékezés kialakítása, ne legyenek a párafékező fólián lyukak, rések. Kerülni kell a sérüléseket az átszúródást. Az illesztéseket precízen le kell ragasztani, hogy légtömör legyen a felület. Használjunk szálerősített hőtükrös fóliát a stabilabb rögzítéshez.

Hogyan állítsuk meg a páravándorlást?

Ma már erre a célra nagyon sok építőanyag, különböző párazáró fóliák állnak a rendelkezésünkre. A páravándorlás megállítása az elsődleges feladat ezt pl egy gipszkarton szerkezetnél egy egyszerű vastag agrárfóliával is elérhetjük, de lehet ezt még fokozni is a hőtükrös párazáró fóliák alkalmazásával. A hőtükör lényege, hogy a levegő hőjét tükrözi vissza, de a hiedelmekkel ellentétben csak a levegő hőjét képes visszatükrözni, különböző szilárd anyagok hőjét nem.

Ezért teljesen felesleges pl a padlófűtés alá hőtükrös fóliát tenni főleg mert a fólia és a padlófűtés cső alatt van egy vastag hőszigetelő réteg, ami eleve megakadályozza a hő lefelé való áramlását, nincs mit visszasugározni. A padlófűtés egy úsztatott réteg, amit el kell választani az alatta lévő hőszigeteléstől ezért kell alá egy fólia nem azért, hogy visszatükrözze a hőt. Persze rosszabb nem lesz, ha hőtükrös fóliát teszünk a padlófűtés alá csak teljesen értelmetlen.

A párafékező fólia alkalmazásának a legfontosabb része, hogy résmentesen építsük be. Törekedjünk a légtömörség elérésére úgy, hogy minden illesztést ragasszunk le anyagazonos ragasztószalaggal és törekedjünk arra, hogy nem szúrjuk át csövekkel. A falcsatlakozásnál rögzítsük tömítőpasztával vagy kontaktspray-vel. Ha munka közben vagy után megsérül ragasszuk le a sérülést.

Fafödém:

Egy fafödém rétegrendjének a kialakításánál törekedni kell arra, hogy a párafékező fólia közvetlen a hőszigetelés alá kerüljön, de ne szúrjuk át semmilyen átvezetéssel.

Az általam vélt legjobb fafödém rétegrend az alábbiak alapján épül fel bentről kifelé haladva:

• 1,5mm tűzgátló gipszkarton lap
• 3cm fém CD profil
• 3cm fém CD főtartó
• 10cm légrés – profil függesztő akusztikus lengőkengyel
• 3cm bramac ellenléc
• Szálerősített hőtükrös párafékező fólia, illesztéseknél hőtükrös ragasztószalaggal, falcsatlakozásoknál kontaktspray-vel leragasztva
• fafödém gerenda közte 15cm fújt cellulóz
• fafödém gerendákon 15cm fújt cellulóz

A képeken jól látható a helyes rétegrend kialakítás. 

Ez a rétegrend kialakítás több szempontból hasznos lesz. Az ellenléc a hőszigetelés súlyát tartja meg viszont a CD profil függesztő fogadófelülete is egyben. A karton és a fólia között van 10cm légrés, ami bőven elegendő a gépészeti és az elektromos szerelvények, vezetékek, csövek elvezetéséhez úgy hogy nem szúrják át a párafékező fóliánkat.

Betonfödém esetén egyszerűen tegyük le a betonra a párafékező fóliát és itt is ragasszuk le az illesztéseket. Sokan azt mondják, hogy a betonfödémnél már felesleges a párafékezés, de jusson eszünkbe, hogy mindössze két anyag párazáró a fém és az üveg. Minden más átengedi a párát. Persze minél sűrűbb az anyag annál lassabban tud áthatolni rajta a páranyomás, de idővel áthalad.

Webáruházunkban minden fontos építőanyagot megtudsz vásárolni a szakszerű párazáráshoz.

Az előző fejezetben leírtak alapján, ha odafigyelünk a megfelelő légtömörségre akkor nagy valószínűséggel jó lesz a párazárásunk is!