A belső padlószerkezet

Megvan az épület váza a tartószerkezet. Összesítsük az eddig meghatározott elemeket, anyagokat.

Nézzük miből is áll:

• Alapozás: sávalap
• Lábazat: zsalukő
• Falazat: vasbeton tartófal belül 5cm Ytong, kívül 20cm eps hőszigetelés
• Tető-födém: szeglemezes tető melynek része a fafödém is

Most következik a belső kialakítás a belső szerkezet. Kezdjük a padlózattal.

A padló kialakítása nagyjából megegyezik a legtöbb épületnél. Több rétegből épül fel, ami biztosítsa a megfelelő párazárást a megfelelő hőszigetelést a stabil teherhordó réteget az aljzatbetont és végül a padlóburkolatot. Vegyük ezeket sorra.

Párazárás

A talaj felől érkező párát ki kell zárni a lakóépületből ezért szükség van megfelelő párazáró rétegre. Itt általában valamilyen bitumenes lemezt írnak ki. Vannak, akik úgy tekintenek a bitumenes lemezre mit egy vízszigetelésre, sokan így is nevezik, hibásan!

Meggyőződésem szerint, ha a lakótér alatt a padlónál vízszigetelésről kellene beszélnünk az nagy baj és nem az a megoldás, hogy agyon szigetelem a padlót különféle vízzáró anyagokkal. Ugyan előfordulhat problémás talaj, ahol magas a talajvíz, de ezt nem vízzáró rétegekkel kell megállítani, hanem pl épület alatti vízelvezetéssel, drénrendszerekkel, szikkasztókkal.

Többször is hallottam már, hogy fontos a padlón a vízszigetelés, mert, az esővíz is bajt okozhat, ha nem szakszerűen van leolvasztva a bitumenes lemez. Ez is egy nagyon hibás megközelítés és rengeteg veszélyt hordoz magában. Itt sem vízszigeteléssel kell az esővíz ellen védekezni, hanem a terepviszonyokhoz mérten megfelelő épületkiemeléssel, járdával szakszerű lejtésképzéssel vagy akár épület körüli szikkasztással, ha a terep azt megkívánja.

A lényeg, úgy kell megtervezni az épületet, hogy a padlónál csak párazárásról beszéljünk.

Miután elkészült a bitumenes párazárás, először a gépész elkészíti az alapszerelést. Leteszi a hideg-melegvíz csöveket a fűtés gerincvezetékeket esetleg a szellőztető csöveket, ha azok a padlóban mennek. Jön a villanyszerelő és ő is lefekteti a saját védőcsöveit, vezetékeit.

Nálad egy réteg 4mm vastag bitumenes lemez készül a párazárás ellen.

Buktatók:

• hibás párazárás esetén a padlóba kerülő pára sok kellemetlenségeket okozhat

Javaslat:

• egyszerű bitumenes lemezzel könnyedén elkészíthetjük a megfelelő párazárást

Hőszigetelés

A padló hőszigetelése fontos, ha az épület energiafelhasználását akarjuk javítani, már pedig ez az egyik legfontosabb feladat az építkezés során. Viszonylag könnyebb dolgunk van, mint az épület bármely másik pontján mert a padló felől állandó hőmérséklettel lehet kalkulálni, nincs nagy hőingadozás, mint pl a homlokzatnál.

Az energetikusok itt is előírják a minimumot, de mivel ezt a hőszigetelést később már nem tudod megváltoztatni vagy pl növelni ezért célszerű egy picit túlbiztosítani.

Általános vastagság 10-15cm. Lehet kapni hagyományos fehér vagy grafitos eps lépésálló hőszigetelést is. A lépésállók sűrűségét számokkal jelölik. A legelterjedtebb méretezés az EPS100 ami mérsékelten terhelhető, egy átlagos családi házban általában elegendő méretezés. Ha nagyobb terhelésnek lesz kitéve egy helyiség pl sok könyvespolc lesz vagy nehéz bútorokkal lesz tele pakolva érdemesebb EPS150-et használni mert ez már jól terhelhető.

A padló hőszigetelés elkészítésének a menete:

Miután a gépész és a villanyszerelő lefektették a csöveket, jöhet a padló hőszigetelés kiépítése. Mindenképp célszerű két rétegben elkészíteni mert csak így lesz szakszerű és jól működő a hőszigetelésed.

Az első réteg vastagságát úgy kell méretezned, hogy annak a teteje elérje a legmagasabban lévő cső tetejét. Ez fontos mert az alsó réteg hőszigetelést az összes cső köré be kell vágni ezért megszakítás keletkezik a hőszigetelésben, így tud a második sor teljesen egybefüggő felületet alkotni.

Az összeszabdalt első réteg és a csövek között keletkezett réseket töltsd ki hungarocell golyó és cement keverékéből készült úgynevezett könnyűbetonnal. A hungarocell golyókat meg lehet vásárolni építőanyag kereskedésekben, zsákban értékesítik.

A hőszigetelést le kell teríteni egy elválasztó réteggel, hogy a rákerülő aljazbeton külön tudjon mozogni, ezt nevezik úsztatott rétegnek. Erre tökéletesen megfelel egy vastagabb hagyományos fólia is. Sokan jönnek a hőtükrös fóliával, ami szerintem inkább egy marketing fogás, mint sem hasznos dolog. Egyrészt a beton alatt hőt nehéz visszasugározni, másrészt eleve ott van alatta a hőszigetelés, ami eleve megakadályozza a hő lefelé való távozását. Tehettek alá hőtükrös fóliát, rosszabb nem lesz, de jobb sem ezért szerintem teljesen felesleges kiadás.

Nálad két réteg 10cm vastag hőszigetelés készül fehér EPS100 lépésállóból, hagyományos fóliatakarással.

Buktatók:

• alulméretezett hőszigetelés hőveszteséget okoz, ami 20-30-40éves távlatban mérve komoly összeget jelenthet.
• a nem megfelelően méretezett lépésálló a terheléstől megroskadhat, ami az egész padlószerkezet süllyedéséhez is vezethet.
• a nagy rések a szakszerűtlen hőszigetelés fektetése miatt komoly hőveszteséget eredményezhetnek

Javaslat:

• legalább két rétegben készüljön
• ha a kassza engedi EPS150 lépésállót vegyünk
• mindenképp töltsük ki a réseket pl könnyűbetonnal

Aljzatbeton

A járófelületünk teherhordó szerepét az aljzatbeton látja el. A mai világban már szinte kizárólag esztrich betonból készül. Az esztrich beton egy finomszemcséjű szinte szárazbeton, aminek számos előnye van. Nagyon gyorsan elkészül pl egy nap alatt lehúztak Szentendrén egy háromszintes épületet, aminek az össz alapterülete 180m2 volt.

A finomszemcsének köszönhetően még a betonozás napján egy forgó propelleres simítóval besimítják így tökéletes fogadófelületet képeznek a burkolatoknak.

A beton önmagában egy törékeny anyag és ez minden betonra igaz. Rideg, kemény, de törékeny. Minden betonnak szüksége van erősítésre pl betovasra, igaz ez az aljzatbetonunkra is. Célszerű minimum 4mm, de inkább 6mm vastag 15X15cm osztású vashálóra. Ez a háló nem csak szerkezeti stabilitást ad a betonnak, hanem padlófűtés esetén erre rögzítik a fűtéscsöveket.

Az esztrich vastagsága minimum 5cm, de érdemes 6-7cm vastagságra törekedni. Ez a vastagság a beton teljes vastagsága nem a padlófűtés cső feletti vastagság.

Fontos megjegyezni, hogy minden betont utókezelni kell. Az esztrich betont nem kell nekiállni locsolni mit pl a betonfödémet a lényeg, hogy legalább 72órán keresztül nedvesen tartsuk.

Nálad 5mm vastag 15X15cm osztású hálót terítesz le, erre kerül 7cm vastag simított esztrich aljzatbeton.

Buktatók:

• vékony beton (3-4cm) szinte biztos, hogy repedezni fog
• vasháló nélkül szintén repedés keletkezhet
• utókezelés nélkül a beton "megég" és porlani fog

Javaslat:

• legalább 6-7cm vastag legyen a beton
• használj legalább 5mm vastag hálót
• ne felejtsd el utókezelni a betont, meghálálja

Padlóburkolat

Erről a fejezetről egy külön könyvet lehetne írni olyan sok megoldás létezik erre a témára. Mivel mi most neked a legköltséghatékonyabban felépíthető házadat vesszük át ezért most is a legjobb műszaki megoldást fogom javasolni.

Először is meg kell említenem a padlóburkolatok legelterjedtebb megnevezését. A köznyelvben a hideg és a meleg padlóburkolatnak nevezik. Régen, és gyakran ma is a padlóburkolatokat különválasztják e kétfajta szerint.

A hidegburkolatot vagyis a járólapot általában olyan helyiségekbe választják, ahol gyakran fordul elő víz, por, kosz, amik nagy igénybevételnek van kitéve, mint pl belépő, konyha, fürdő, wc stb.

Melegburkolatot azokba a helyiségekbe fektetik, ahol nyugodtan közlekedhetsz cipő vagy papucs nélkül, mint pl a nappali vagy hálószoba.

A hidegburkolat készítése nagy szaktudást igényel ezért jelentős költség egy minőségi burkoló megfizetése. Nagyobb méretű járólapoknál speciális, drága ragasztókra van szükség, ami szintén jelentős költség.

Nálad ugye a legjobb árú, de magas műszaki tartalmú elemeket választjuk. Jó hírem van a burkolatoknál is van olyan anyag, ami szinte minden kitételnek megfelel még is jelentősen kedvezőbb az ára, mint pl a hidegburkolatnak. Persze itt sem csak a beépítendő anyagokat hasonlítjuk össze. Fontos, hogy rendszerben kell gondolkodni. A kiválasztott burkolattal járó egyéb kiadásokkal is számolni kell, mint pl a járólaphoz kell ragasztó, mélyalapozó, fuga és persze jó nagy szakértelem, ami nem olcsó.

Na de mi is az a kedvező áru, de még is kiváló anyag? Az SPC burkolat ebből is a klikkes változat. Sokan összekeverik a vinyl burkolattal pedig nem sok köze van hozzá. A legtöbb SPC burkolat műanyagmentes, nincs kipárolgása pl padlófűtés esetén. Maga az SPC burkolat nem olcsó anyag, de ha rendszerben nézzük még is jelentősen kedvezőbb, mint a hidegburkolat.

A klikkes SPC lényege, hogy ugyanúgy kell letenni, mint egy laminált parkettát, klikkes rendszerű, egyszerűen akár saját kezűleg is telepíthető. Már azzal, hogy akár te is letudod rakni már egy hatalmas összeget spóroltál a munkadíjon, de ha szakembert hívsz hozzá akkor is jelentősen olcsóbban teszik le, mint egy hidegburkolatot. Jelentősen kevesebb anyagfelhasználásra van szükség, nem kell mélyalapozó, ragasztó, fugaanyag. Sőt még alátétlemez sem kell hozzá, mint a parkettáknak mert az SPC burkolat aljára már gyárilag ráragasztják az alátétlemezt. Nagyon sokféle mintázattal gyártják, nem csak fa, hanem kőmintázattal is számos változat kapható.

Nagy előnye, hogy teljesen vízálló, felmosható bő vízzel is, nem engedi be a vizet a lapok közé. Felülete puha, meleg érzetet kelt. Ha lejtesz egy kést nem felpattan róla, hanem beleáll és nyom nélkül eltávolítható. Nem tud törni, sokkal kevésbé sérülékeny, mint a járólap vagy a parketta. Puha anyagának és a gyárilag ráragasztott alátétlemeznek köszönhetően szinte semmilyen kopogóhangja sincs nem úgy, mint egy laminált parkettának.

Fontos tudni róla, hogy padlófűtés esetén is tökéletesen átadja a hőt.

Nem véletlenül nem írok rossz tulajdonságot róla mert egyszerűen nem tudok hátrányt felsorolni. Szerintem igazi mai modern technológia az SPC padlóburkolat.

Nálad minden helyiségben SPC burkolat készül.

Buktatók:

• hidegburkolat, drága, sérülékeny, nagyon könnyű elrontani

Javaslat:

• az SPC burkolattal minden tekintetben jobban jársz